Kibillenthetetlen nyugalom

Az e-mobilitás számos svájci városban a mindennapok része. A Sankt Gallen-i közösségi közlekedésben már több mint 40 elektromos jármű teljesít szolgálatot – itt a sokat vezető, kritikus sofőrök is közelről megszemlélték az MAN Lion’s City E modellt.

Sankt Gallen kanton 392 és 3234 méter tengerszint feletti magasságon, több mint 2000 négyzetkilométeren terül el. A belvárosi területen az e-mobilitás a közösségi közlekedésben nem csak a jövő zenéje, már most a mindennapok részét képezi: „Minket Sankt Gallenben már kicsit elkényeztettek az e-buszok” – mondja Ralf Eigenmann, a VBSG, a Sankt Gallen-i közlekedési vállalat vezetője. A természet és környezet kiemelt fontosságot élvez: A trolibuszok felsővezetékét teljes mértékben ökoárammal táplálják, amelyet a Sankt Gallen-i vízerőmű biztosít. A környezetkímélő e-mobilitáshoz vezető út Sankt Gallen városának 2050-es energiafogyasztási koncepciójának része. Az előrelépések már most is láthatók: a flotta mintegy 90 járműve közül több mint 40 elektromos meghajtású.

Minden helyzetben kényelmes: Az MAN Lion’s City E tetején elhelyezett akkumulátor stabilizáló hatással bír a jármű kilengésére.

Az elektromos hajtás előnyeit az utasok is észreveszik – vagyis inkább nem tapasztalják az eltűnt hátrányokat. „Az első benyomásom az új Lion’s City 12 E modellel megtett első útról az, hogy a jármű rendkívül nyugodtan viselkedik” – mondta Jonny Dörig, a Regiobus AG műszaki vezetője. Az e-buszban tapasztalható nyugodt élmény forrását Dörig egy olyan elhelyezési megoldásra is visszavezeti, amelyre ritkábban gondolunk: A tetőn elhelyezett akkumulátorok stabilizáló hatással bírnak a jármű kilengésére: „Összességében egyszerűen kényelmes így utazni.”

A megszokott folyamatok és az új utazási élmény keveréke: Az MAN Lion’s City E kialakításának köszönhetően a vezető még jobban a forgalomra koncentrálhat.

Az erőt és a nyugalmat a roadshow további résztvevői is erősen hangsúlyozták: „Nincsenek érezhető sebességváltások, tökéletesen egyenletes a gyorsulás egészen az elérni kívánt végsebességig” – jegyezte meg az egyik tesztvezető, Arnold az első városi túra után. Kollégája, Beat számára az elektromos autóbusz vezetőfülkéjének kialakítása a megszokott folyamatok és az új utazási élmény keverékét jelenti: „Amikhez hozzá kell szokni, azok az előttem lévő műszerek. A fordulatszámmérő már sehol sincs.” És a retarder is hiányzik, amelyet eddig kezelnie kellett – ennek ellenére Beat sokkal inkább támogatva érzi magát, mintsem feszélyezve: „Tényleg jól lehet figyelni a forgalomra.”